A budapesti Albert Flórián Stadion különleges történettel rendelkezik. Sokak számára ez egy olyan hely, amelyhez több száz emlék kapcsolódik. Itt mutathatták be tehetségüket ezrek sportolói. A stadion építéséről és fejlődéséről részletesebben az ibudapest.eu oldalon olvashatunk.
A Ferencvárosi csapat sportpályájának és sporttelepének létrehozása
A „Ferencvárosi Torna Club” első futballpályája 1900-ban nyílt meg a Külső-Soroksári úton, de a professzionális stadion csak egy évtizeddel később épült meg. Az építkezést lelkes csapattagok és szurkolók kezdeményezték. 1903-ban a „Fradi” itt nyerte meg első bajnoki címét. Négy szezonon keresztül hatalmas tömeg gyűlt össze, hogy támogassa kedvenceit, ám 1908-ra a pálya már nem tudta befogadni az egyre nagyobb számú szurkolót. Budapest városa ezért helyet biztosított két nagy lelátó építésére a pálya mentén, szemben a Népligettel, Ferenc József gyalogoskaszárnyái közelében.
1911-ben Adalár Mattek építész tervei alapján az Üllői úton megépült egy aréna, amely akkoriban Budapest legnagyobb sportlétesítménye lett. Az ünnepélyes megnyitás idején 18 000 néző befogadására volt képes. Hamarosan a klub vezetői felismerték, hogy szükség van további lelátók építésére, így az építési munkálatokat folytatni kellett. 1924-ben megnyílt az úgynevezett „B lelátó”, amelynek köszönhetően körülbelül 40 000 ember nézhette a mérkőzéseket. Ez a különleges helyszín számtalan sikert hozott a csapatnak hazai és nemzetközi mérkőzéseken, köztük 12 bajnoki címet és 10 Magyar Kupa-győzelmet.
Balesetek és a stadion átalakításának szükségessége
A sporttelep története során számos baleset történt, amelyek veszélybe sodorták a nézőket. 1927. augusztus 7-én egy edzőmérkőzés után leégett a C lelátó, míg 1927. május 4-én a magyar és osztrák válogatott mérkőzése során a lelátók egy része összeomlott. Szerencsére senki sem halt meg, de több mint 200 néző megsérült. Ezek az események világossá tették, hogy a stadion átalakításra szorul. Erre azonban csak 1963-ban került sor. Az utolsó bajnoki mérkőzés után a „Fradi” csapata a „Népstadionban” kezdte játszani hazai meccseit. Ezután megkezdődött a régi lelátók lebontása, amely 1971-ig tartott.
Nagy átalakítás
1968 márciusában egy sajtótájékoztatón bejelentették, hogy öt éven belül új sportközpont épül, amely megfelel minden sportnormának és követelménynek. A projekt tervei szerint a nézőtér közvetlenül a játéktér mellett helyezkedett el. A stadion területén futballedzőpálya, kézilabdapálya, atlétikai létesítmény és tornaterem építését tervezték. A projektet három építész – Miklós Kapsza, József Schall és Ádám Pattantyús – készítette el. Azonban nem minden elképzelést sikerült megvalósítani a finanszírozás hiánya miatt. Az új, kifejezetten futballra szánt stadion építése 1970 telén kezdődött, a klub új épületét pedig 1971-ben fejezték be.
1974 májusában került sor az új sportaréna ünnepélyes megnyitójára. Az eseményen hatalmas tömeg gyűlt össze, hogy megcsodálják a 29 700 férőhelyes komplexumot. A „Képes Sport” 1974. május 14-i kiadásában arról írt, hogy a lelátók szerkezeti részeit sakktáblaszerűen elhelyezett, előre gyártott elemek alkotják, amelyeket vasbeton pillérekre helyeztek.
A megnyitót követően a fejlesztések nem álltak meg, mivel további munkákra volt szükség a világítástechnika terén. 1978 szeptemberében reflektorokat telepítettek, amelyek lehetővé tették az esti edzéseket és mérkőzéseket. Az új stadion hamar népszerűvé vált a szurkolók körében, akik Budapest és az egész ország sportközpontjaként tekintettek rá. Az új aréna mérlege: 7 bajnoki cím és 9 Magyar Kupa-győzelem.
A fejlődéstől a hanyatlásig
1990 elején a stadion befogadóképessége 18 100 főre csökkent a műanyag székek telepítése miatt. 2007 decemberében a sportlétesítményt Albert Flóriánról, az egyetlen magyar Aranylabda-győztes futballistáról nevezték el. Ekkor már terveztek egy új sportlétesítmény építését. Néhány évvel később eldöntötték, hogy a középkori stadiont egy XXI. századi követelményeknek megfelelő aréna váltja fel.
Az Albert Flórián Stadionban a sikeres magyar klubok számos hazai és nemzetközi mérkőzést játszottak. Itt rendezték az 1998-as világbajnokság és a 2000-es Európa-bajnokság selejtezőit is. Több ezer „Fradi” szurkoló búcsúzott Albert Flóriántól, aki 2011-ben hunyt el. 1911 és 2011 között a „Ferencvárosi Torna Club” 1697 mérkőzést játszott a stadionban, ebből 1173 győzelem, 282 döntetlen és 242 vereség született.
Az Albert Flórián Stadion utolsó mérkőzése a „Ferencváros” és az „Újpest” közötti budapesti derbi volt 2013. március 18-án. A stadiont még ugyanabban az évben lebontották, és 2014-ben megnyílt az új sportkomplexum, de ez már egy másik történet.