A Hajós Alfréd Nemzeti Sportuszoda (Alfréd Hajós National Swimming Stadium) Budapest egyik legjelentősebb sportlétesítménye, amely a főváros szívében, a festői Margit-szigeten található. Ez a többfunkciós vízisport-központ körülbelül 80 000 négyzetméteren terül el, négyszintes, és nyolc fedett, valamint nyitott medencével rendelkezik. Ezek között találhatók tanmedencék, műugrómedencék, valamint rövid- és hosszúpályás versenymedencék is. További részletek az ibudapest.eu oldalon.
A monumentális méretek és a modern infrastruktúra mögött azonban mélyebb történet húzódik. A Hajós Alfréd Nemzeti Sportuszoda nem csupán az edzések és versenyek helyszíne, hanem egy korszak emlékműve is, amely csaknem egy évszázadon át tükrözi a magyar sport, az építészet és az olimpiai mozgalom fejlődését.
A korát megelőző ember: kicsoda Hajós Alfréd
A Nemzeti Sportuszoda (Alfréd Hajós National Swimming Stadium) története Budapesten elválaszthatatlanul összefonódik Hajós Alfréd (Alfréd Hajós) nevével, aki két szerepkörben is beírta magát Magyarország történelmébe: kiemelkedő sportolóként és tehetséges építészként. A magyar sport és a sportinfrastruktúra fejlesztéséhez való hozzájárulása olyannyira jelentős volt, hogy idővel róla nevezték el az ország egyik legfontosabb vízi komplexumát.
Hajós Alfréd 1878-ban született Budapesten. A leendő építész már fiatal korától rajongott a sportért, különösen az úszásért. Világhírnevet az 1896-os első újkori athéni olimpián szerzett, ahol Magyarország első olimpiai bajnoka lett, két ezüstérmet nyerve (akkoriban még nem osztottak aranyat) úszásban. Győzelmei nagy szimbolikus jelentőséggel bírtak az ország számára, és fontos szerepet játszottak a sport magyarországi népszerűsítésében.
Hajós sportkarrierje csak az útja egyik részét képezte. Aktív versenyzői pályafutása után építészmérnöki diplomát szerzett, és sikeresen kamatoztatta tudását sportlétesítmények tervezésében. A gyakorlati sportolói tapasztalat és a mérnöki gondolkodás e ritka szintézise tette lehetővé számára, hogy mélyebben megértse a sportolók és a nézők igényeit. Hajós stadionokat, sportcsarnokokat és uszodákat tervezett, az esztétika mellett a funkcionalitásra, a kényelemre és a nemzetközi szabványoknak való megfelelésre összpontosítva.
A 20. század elején Magyarország igyekezett megerősíteni pozícióit a világ sportjában, különösen a vizes sportágakban, ahol az ország hagyományosan kiváló eredményeket ért el. Egy modern nemzeti úszókomplexum létrehozásának gondolata Budapesten logikus lépés volt ebbe az irányba. Hajós Alfrédot olyan szakemberként vonták be a projektbe, aki a legjobban értette, milyennek kell lennie egy ideális vízi stadionnak az edzésekhez és versenyekhez.
Éppen az ő látásmódja vált a Margit-szigeti komplexum alapjává – egy olyan helyé, ahol a természet, az építészet és a sport egységes térben egyesül. Hajós számára ez a projekt nem csupán egy munka volt a sok közül, hanem olimpiai örökségének egyfajta folytatása. Olyan létesítményt akart létrehozni, amely nemzedékeken át szolgálja a sportolókat, és a magyar sport- és építészeti kiválóság szimbólumává válik.
Így vált Hajós Alfréd személyisége Budapest egyik legismertebb sportlétesítményének kiindulópontjává – egy olyan komplexummá, amely évtizedek óta emlékeztet alkotója nevére.
Az olimpiai győzelmektől a nemzeti projektig
A Margit-szigeti Nemzeti Sportuszoda megépítésének ötlete nem véletlenül merült fel. A 20. század elején Magyarország gyorsan erős sportnemzetté vált, különösen a vízi sportokban. Hajós Alfréd olimpiai győzelmei, majd Halmay Zoltán úszó sikerei, aki arany-, ezüst- és bronzérmeket is szerzett, nemzeti büszkeséggel töltötték el az országot. Az 1920-as években ezt a hagyományt folytatta a vízilabdacsapat is, amely ezüstérmet szerzett az 1928-as amszterdami olimpián.
Az évtized végére azonban egyértelművé vált: az eredmények fenntartásához és fejlesztéséhez modern sportinfrastruktúrára van szükség. Ezért a Magyar Királyi Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium kezdeményezte a Nemzeti Sportuszoda megépítését. Klebelsberg Kuno (Kuno von Klebelsberg) miniszter stratégiai fontosságúnak tartotta ezt a projektet – nemcsak sport, hanem kulturális szempontból is, amely Magyarország nemzetközi presztízsét hivatott erősíteni.
A két világháború közötti nehéz gazdasági helyzet ellenére az uszoda építése kiemelt állami projekt státuszt kapott. A finanszírozás megoszlott: 1-1 millió pengőt biztosított a minisztérium és Budapest városa. 1929-ben a tervezési pályázatot Hajós Alfréd nyerte meg, aki munkájában ötvözni tudta a sportolói tapasztalatot az építészi tehetséggel.
Hajós Alfréd építészete és az uszoda megnyitása
Hajós Alfréd tervét átgondolt funkcionalitás és kifejező építészeti koncepció jellemezte. Az egyik korai változatban gazdagon díszített falat javasolt a két medence közé a Magyar Hiszekegy szövegével és angyalokkal tartott nemzeti címerrel – ez szimbolikus gesztus volt a trianoni trauma árnyékában. A végső változatban azonban az építész elvetette a hangsúlyos nemzeti díszítést egy letisztultabb és modernebb megjelenés javára, ahol a főszerepet a vasbeton ívek és a vonalak tisztasága játszotta.
A statikai számításokat Gerely Jenő (Jenő Gerely) mérnök végezte, az építési munkálatokat pedig, amelyek 1930 áprilisától decemberéig tartottak, Sorg Antal cége kivitelezte. A magas talajvízszint miatt Hajós mindkét medencét az épület első emeletén helyezte el. A 33,33 × 18 méteres főmedence a versenyeknek, a kisebb, 6 × 16,1 méteres medence pedig az edzéseknek adott helyet.
A komplexum nagy nézőközönség befogadására készült. A főmedence melletti lelátók körülbelül ezer főt tudtak befogadni, ezen kívül 110 fős galériát és 12 fős díszpáholyt alakítottak ki. A kismedence felett további több száz néző számára volt ülő- és állóhely, így a teljes befogadóképesség elérte a 2260 főt. A medencék alatt technikai helyiségek, öltözők és fogadótér kaptak helyet.
Az épület vasbetonból készült és klinker téglával lett burkolva. A főhomlokzat markáns függőleges vonalai egyszerre idézték az antik oszlopokat és az uszodai sávokat. A bejárat előtt két dekoratív zászlórudat állítottak fel sás motívumokkal – a víz és az élet ősi szimbólumaival. Az építészetet két félhengeres tömb egészítette ki: az egyikben a lépcsőház, a másikban a gépészeti berendezések kaptak helyet.
A Nemzeti Sportuszodát 1930. december 7-én avatták fel ünnepélyes keretek között. Az ünnepségen Klebelsberg Kuno miniszter, Sipőcz Jenő (Jenő Sipőcz) budapesti polgármester és Rakovszky Iván (Iván Rakovszky), a Közmunkatanács elnöke mondott beszédet. A jelenlévő Horthy Miklós kormányzó kormányfőtanácsosi címet adományozott Hajós Alfrédnak. A korabeli sajtó karrierje csúcsának nevezte ezt a létesítményt – ettől a pillanattól kezdte meg a sportkomplexum hosszú és jelentőségteljes történetét.
Bővítés és virágzás: a komplexum a 20. század közepén
A Hajós Alfréd Nemzeti Sportuszoda első nyitott medencéje és műugrótornya 1937-ben készült el. Ettől kezdve a komplexumot többször átépítették és bővítették, így vált a Margit-sziget modern vízisport-központjává. A nagy- és kismedencét, valamint a három műugrótornyot (melyekből csak egy maradt meg) a magas árvízszint miatt az épület felső szintjén helyezték el, alatta a technikai helyiségekkel. Az épület homlokzatát vörös klinker tégla borítja, a Duna-partra néző nyugati homlokzatot pedig árkádsor díszíti.
A komplexum Magyarország első fedett uszodája volt, és 1975-ben vette fel Hajós Alfréd nevét. Az 1937-es modernizáció nemcsak a nyitott medencék és a műugrótornyok építését foglalta magában, hanem egy téli fürdőzést biztosító alagutat és a nagymedencéhez vezető csatornát is. A háromszintes műugrótornyok a korra jellemző plasztikus formákkal tűntek ki.
A második világháborús sérülések után az uszodát 1945-ben állították helyre, és az újranyitás tiszteletére rendezett versenyen Székely Éva országos csúcsot állított fel 100 méteres mellúszásban.
Alfréd Hajós National Swimming Stadium a 2000-es években
A következő évtizedekben a komplexumot többször korszerűsítették. A 2006-os úszó-Európa-bajnokság előtt új műugrótorony, versenymedence, 1000 fős lelátó és kiszolgáló helyiségek épültek. Ez a medencerész Széchy Tamás (Széchy Tamás) nevét kapta. Az utolsó jelentős modernizáció 2014-ben történt. Ma a Hajós Alfréd Nemzeti Sportuszoda körülbelül 80 000 négyzetmétert foglal el, és nyolc fedett, valamint nyitott medencét, továbbá a nemzetközi szabványoknak megfelelő műugrótornyot tartalmaz.
A komplexum továbbra is a professzionális sportolók és amatőrök felkészülési központja: itt edzenek úszók, vízilabdázók, szinkronúszók, műugrók, öttusázók és triatlonisták is. Az uszoda alkalmas edzések, edzőtáborok, nemzeti és nemzetközi versenyek, bajnokságok és világkupák megrendezésére az év minden szakában. Az egyesületek és szövetségek sávokat foglalhatnak, a gyerekek pedig nyári táborokban és úszásoktatáson vehetnek részt.
Az évek során számos nagyszabású nemzetközi versenyt rendeztek itt: úszó-Európa-bajnokságokat (1958, 2006, 2010), öttusa-világbajnokságokat (1945, 1969, 1999), vízilabda-Európa-bajnokságokat (1958, 2001, 2014) és vízilabda Bajnokok Ligája döntőket. A nyári vízilabdatornák hagyománnyá váltak, megszilárdítva az uszoda státuszát Magyarország egyik vezető sportközpontjaként.
Források:
- https://welovebudapest.com/en/venue/alfred-hajos-national-pool-complex/
- https://pestbuda.hu/en/cikk/20201208_masterpiece_of_20th_century_hungarian_architecture_national_swimming_pool_turns_90
- https://cultura.hu/aktualis/a-hajos-tortenete/
- https://www.gpsmycity.com/attractions/alfred-hajos-national-swimming-stadium-7274.html
- https://obudagroup.com/projects/hajos-alfred-swimming-centre/