Az emberiség történetében számos legendás személyiség szerepel, de csak kevesen váltak világhírűvé és nyerték el a világ elismerését egyedi intellektuális képességeik és eredményeik révén. A 20. század egyik kiemelkedő tudósa John von Neumann volt. Ez a rendkívül tehetséges ember jelentős mértékben hozzájárult a tudomány és a technika fejlődéséhez. Ő volt az első számítógépek, az atombomba és több matematikai elmélet megalkotója. További részletek az ibudapest.eu oldalon.
Gyermekkori csodagyerek: nevelés és zsenialitás
John von Neumann, a feltaláló és matematikai zseni, 1903. december 28-án született Budapesten. Egy tehetős zsidó családban nőtt fel, amely jó neveltetést biztosított számára, és ez segítette, hogy intelligens és művelt emberré váljon. Édesapja, Neumann Miksa, ügyvédként dolgozott, édesanyja, Kann Margit pedig egy sikeres kereskedő művelt lánya volt.
John már gyermekként kitűnt kortársai közül rendkívüli intellektuális képességeivel. Szülei ezt észrevették, és segítették tehetségének kibontakoztatását. Hatéves korában már nagy számokat tudott osztani, és apjával ógörög nyelven beszélgetett. Nagy érdeklődést mutatott a matematika, a logika és a világtörténelem iránt. Tízévesen több kötetet olvasott el az egyetemes történelemről.
Miközben kortársai játszottak, ő szinte minden idejét önképzéssel töltötte. Felnőtteket is gyakran lenyűgözött fotografikus memóriájával és matematikai képességeivel. A pontos tudományok mellett számos idegen nyelvet tanult, köztük németet, franciát és latint. Tehetős szülei magántanárokat fogadtak, akik otthon képezték őt.
1911-ben könnyedén bejutott Budapest egyik legnevesebb középiskolájába, a Lónyay Utcai Református Gimnáziumba, ahol tovább fejlesztette tehetségét. Kedvenc tantárgya a matematika volt.
Szabadidejét is hasznosan töltötte. Neumann családja Budapest egyik ismert és befolyásos családja volt, így gyakran vendégül látták az intelligencia és a külföldi elit képviselőit. Otthonukban gyakran folytak beszélgetések tudományról, politikáról, kultúráról és irodalomról. Néha a fiatal John is részt vett ezeken a beszélgetéseken, ami fejlesztette kommunikációs készségeit, szélesítette látókörét, és új ismeretekkel gazdagította.
Felsőfokú tanulmányok, elismerés és karrier az Egyesült Államokban
Fiatalon Neumann szinte minden idejét tanulásra fordította. A középiskola elvégzése után, 1921-ben felvételt nyert a Budapesti Tudományegyetem matematikai karára.
Tanulás iránti szenvedélye és új ismeretek iránti vágyakozása arra ösztönözte, hogy párhuzamosan más egyetemekre is beiratkozzon. Például részt vett Albert Einstein előadásain a Berlini Egyetemen, valamint vegyészmérnöki tanulmányokat folytatott Svájcban. Fő tanulmányi helyszíne azonban a Budapesti Tudományegyetem maradt, ahol nemcsak elméleti ismereteket szerzett, hanem tudományos kutatásokat is végzett.
Öt éven keresztül olyan aktív tempóban tanult, amit kortársai közül kevesen bírtak volna. Neumann kitűnő tanuló volt, aki könnyedén és gyorsan memorizált képleteket, elméleteket és más információkat. Tanulmányai alatt kiemelkedett matematikai képességeivel és jó memóriájával. Egyik tanára, Rátz László, különösen nagyra értékelte tehetségét. Rátz bemutatta Neumannt korának elismert matematikusainak, akik segítették őt további fejlődésében. 23 éves korában Neumann a Budapesti Tudományegyetemen megvédte doktori disszertációját alkalmazott matematikából.
Egyetemi évei alatt számos kutatást, elméletalkotást és kísérletet végzett, amelyek eredményeit tudományos dolgozatokban rögzítette. Az egyik legnagyobb hatású munkája 1923-ban született „Bevezetés a transfinit ordinális számokba” címmel, amelyben saját axiómarendszert dolgozott ki. Ez a munka bonyolultnak bizonyult, de az akkori magyar matematikai közösség számára hatalmas áttörést jelentett.
Tudományos eredmények és elméletek
John von Neumann egész életében új felfedezéseket tett a tudomány és az informatika területén. Legfontosabb eredményei között szerepelnek:
- Játékelmélet
Ez az alkalmazott matematika egy új ága lett, amely lehetővé tette a stratégiák kidolgozását bármilyen játékban való nyerésre, függetlenül a véletlentől. Erről írt „A stratégiai játékok elméletéhez” című cikkében. - Celluláris automaták elmélete
Ez az elmélet a modern tudomány szinte minden területén alkalmazható, beleértve a matematikát, a fizikát és a kémiát. Az elmélet lényege, hogy a tér egymáshoz kapcsolódó cellákból áll, amelyek mindegyike különböző állapotokat vehet fel. - Az első számítógépek kifejlesztése
Von Neumann a világ első elektroncsöves számítógépének, az ENIAC-nak egyik fejlesztőjeként vált híressé. Ő alkotta meg az utasítások és adatok memória alapú tárolásának alapelvét. - Atomfegyverek fejlesztése
1954-től az Atomenergia Bizottság tagjaként tevékenykedett, ahol részt vett atomfegyverek fejlesztésében és tesztelésében.
Életének utolsó évei
John von Neumann valószínűleg az atomfegyver-kísérletek következményeként betegedett meg csontvelőrákban. Betegsége gyorsan előrehaladt, és 53 éves korában, 1957. február 8-án hunyt el. Emlékére 2016. július 1-jén Magyarországon megalapították a John von Neumann Egyetemet.
Halála után a 20. század egyik legnagyobb tudósaként ismerték el, a számítástechnika alapító atyjaként és kiemelkedő matematikusként tartják számon.