Budapestet az olimpiai csillagok kohójának is nevezhetjük. A főváros sporttörténelmét olyan híres sportolók dicsőítik, mint futballisták, tornászok, úszók és vízilabdázók. A sportot itt valóban komolyan veszik. Bővebben az ibudapest.eu oldalon.
Bajnoki évek
A budapesti születésű Schmitt Pál jelentős győzelmekkel gazdagította a főváros sportkincsestárát.
Ennek az embernek az életében szorosan összefonódott a politika és a sport. Vezetői képességei folyamatosan új célok felé vitték. Az ismert vívó és politikus 1942-ben született.
Ambiciózus és céltudatos fiatalemberként elvégezte a Marx Károly Közgazdasági Egyetemet, valamint a Testnevelési Egyetemet Budapesten. 1965 és 1977 között Schmitt Pál az epeevívás magyar válogatottjának tagjaként képviselte hazáját. Csapatban olimpiai bajnok lett 1968-ban és 1972-ben. Karrierje során világbajnoki és Európa-bajnoki aranyérmet is szerzett. 1977-ben úgy döntött, visszavonul a versenysporttól.
Sportvezetői pálya
Schmitt Pál folytatta tevékenységét a sport területén. A budapesti Népstadion igazgatói posztját töltötte be, majd az Országos Testnevelési és Sporthivatal alelnöke lett. Schmitt karrierje gyorsan ívelt felfelé. 1983-ban a Magyar Olimpiai Bizottság főtitkárává nevezték ki. Emellett a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) tagjává vált, ami rendkívül megtisztelő pozíció. Az 1980-as évek második felében a NOB sportolói bizottságának alelnökeként és az olimpiai játékokra való sportolói felkészülés bizottságának tagjaként is dolgozott. Az 1980-as évek végén újabb fontos szerepet vállalt: a Magyar Olimpiai Bizottság elnökeként tevékenykedett.
Az 1990-es években továbbra is aktívan részt vett a nemzetközi sportéletben. Koordinátorként dolgozott az albertville-i és lillehammeri téli olimpiákon. Egészen 1999-ig a NOB végrehajtó bizottságának tagja volt.
Schmitt aktív munkastílusa lenyűgöző. Egyetlen olyan világesemény sem kerülte el a figyelmét, amelyen magyar sportolók részt vettek.
Felemelkedés és bukás
2001-ben az egykori kiemelkedő sportoló és tapasztalt sportvezető megpróbált a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöki posztjára pályázni, de alulmaradt. A tisztséget a belga Jacques Rogge kapta.
Mindezek ellenére Schmitt Pál ambíciói nem csökkentek. 1999 és 2007 között a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke volt, ami szintén tekintélyes szerep.
A politika iránti érdeklődése új lehetőségeket nyitott számára. Az 1990-es években Schmitt Spanyolországban, majd Svájcban volt Magyarország nagykövete. A 2000-es években a Fidesz párt egyik vezetője lett, 2004-ben pedig európai parlamenti képviselővé választották.
2010-ben az egykori vívó politikai ellenfeleit legyőzve Magyarország elnökévé választották.
Politikai botrány
Azonban úgy tűnik, a sport világában kellett volna maradnia, mert a politika veszélyes terület. A politika alattomos kísértéseket hoz, könnyű győzelmeket és titkosságot ígér, amely természetesen nem létezik. Így történt Schmitt Pál esetében is.
Később újságírók bebizonyították, hogy a magyar elnök doktori disszertációja plágium volt. Az elnök megpróbált magyarázkodni, de csak rontott helyzetén. Megfosztották doktori címétől, és 2012-ben lemondott elnöki tisztségéről.