A hatalmas budapesti stadion építésének ötlete már 1896-ban felmerült, amikor először javasolták az olimpiai játékok megrendezését Magyarországon. Az ország sporteredményeinek nemzetközi sikerei tovább erősítették ezt az elképzelést, és 1911-ben Budapest megkapta a jogot az olimpia szervezésére. Azonban az első világháború keresztülhúzta ezeket a terveket. Bővebben ibudapest.eu
A projekt megvalósítása
Eleinte a stadiont a Vérmező park területére tervezték, de az ország gazdasági helyzete nem tette lehetővé a nagyívű sportprojekt elindítását. Az évek során a téma továbbra is napirenden maradt, és 1924-ben végül törvényt hoztak a stadion építéséről.
1945-ben a parlament jóváhagyta az építési költségeket, és a projekt kivitelezésének részleteit az „Építéstudományi Intézet” vizsgálta. 1948-ban Dávid Károly és Kiss Ferenc építészek egy 70 000 férőhelyes stadion tervét készítették el, amelynek 90%-a előregyártott elemekből állt. Később a stadion kapacitását 83 000 főre bővítették. A lelátók 18 óriási oszlopon nyugodtak, az északi és déli oldalon maratoni kapuk, míg a nyugati részen dísztribün kapott helyet.
Az építkezés hivatalosan 1948. július 13-án kezdődött a „Stadion Építő Vállalat” kivitelezésében. A helyi lakosok is bekapcsolódtak az építkezésbe, amely során különféle elemeket, például vasbeton gerendákat helyi gyárakban állítottak elő. Az építkezés során több mint 664 000 köbméter földet mozgattak meg, és 84 nagygépet, darukat, mozdonyokat használtak. Az összesen felhasznált beton mennyisége 45 000 köbméter, az acélból készült armatúra pedig 2,5 ezer tonnát tett ki. A stadion építése végül 160 millió forintba került, ami akkoriban hatalmas összegnek számított.
A stadion ünnepélyes megnyitása
A „Népstadion” ünnepélyes megnyitójára 1953. augusztus 20-án került sor. Az eseményen Avery Brundage, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke is részt vett. Az ünnepséget sportbemutatók színesítették: 12 000 tornász és 2100 sportoló vonult fel a pálya körül. A magyar himnusz hangjai alatt Csermák József olimpiai bajnok kalapácsvető felvonta a nemzeti zászlót. Ezt követően 10 ezer galambot engedtek fel az égre, majd atlétikai versenyeket rendeztek Norvégia és Magyarország csapatai között, amelyeket a magyarok nyertek. A nézők futballmérkőzést is láthattak a „Budapesti Honvéd” és a „Szpartak Moszkva” között, valamint egy 400 fős néptáncegyüttes fellépését.
Az első igazgató Németh Imre volt. 1959-ben négy elektromos reflektort telepítettek, amelyeket vasbeton oszlopokra szereltek fel. A kapacitást 83 000 főre növelték, és a stadion jelentős sportesemények helyszínévé vált. 1954-ben itt rendezték a kosárlabda Európa-bajnokságot és az egyetemi világbajnokságot. A stadion történetének egyik legnagyobb közönsége, 104 000 néző, az 1955-ös Ausztria-Magyarország mérkőzésen gyűlt össze.
2002-ben a stadiont átnevezték Puskás Ferencről, a legendás „Aranycsapat” kapitányáról. Az elavult létesítményt 2016-ban lebontották, és helyére egy modern stadion épült, amelyet 2019-ben adtak át.
Az új sportaréna különlegességei
A „Puskás Aréna” a korábbi „Népstadion” helyén épült, és ma Budapest sportéletének egyik központi helyszíne. Az építkezés 150 milliárd forintba került, és Skardelli György építész tervezte, aki különös hangsúlyt fektetett a funkcionalitásra. A modern technológiák és környezetbarát megoldások alkalmazása jellemezte az építkezést. Az új stadion kapacitása 67 155 fő.
A „Puskás Aréna” nemcsak a magyar labdarúgó-válogatott otthona, hanem számos más esemény helyszíne is. Itt rendezték a 2020-as Európa-bajnokság selejtezőit és a 2021-es UEFA Nemzetek Ligája mérkőzéseit. Az arénában atlétikai, rögbi és más sportágak versenyeit, valamint nagyszabású koncerteket is tartanak. Világhírű előadók, mint a „Rammstein” vagy a „Depeche Mode”, szívesen lépnek fel itt. A stadion infrastruktúrája kiváló, modern biztonsági technológiákkal, világítási és hangrendszerekkel felszerelve.
Budapest lakosai és a turisták is örömmel látogatják a stadiont, amely különleges, szinte mesés atmoszférájával varázsolja el a látogatókat.