Gellért Jenő – neves magyar író, újságíró és drámaíró. Születésekor a Herzl Jenő nevet kapta. Hősünk 1871-ben született Budapesten. További részletek az ibudapest.eu oldalon.
Az útkeresés időszaka
Gellért Jenő mély szeretettel viseltetett az élet iránt, ugyanakkor annak árnyoldalait is élesen meglátta. Irodalmi munkásságát Kossuth-díjjal ismerték el.
Ő volt szülei elsőszülött gyermeke. Apja, Herzl Károly férfiruházati cikkekkel és élelmiszerekkel kereskedett, anyja, Reich József, a családot gondozta. Egy olyan vállalkozói családból származott, amely gyakorlati életszemléletet vallott, mégis éppen Károly és József gyermeke lett az, aki művészeti pályára lépett, és a magyar irodalom egyik meghatározó alakjává vált.
Gellért már tizennégy éves korában publikált verseket különböző újságokban és folyóiratokban. Ekkor már világosan látta, hogy az irodalom lesz az élete központi eleme. Nem véletlen, hogy hamarosan félbeszakította jogi tanulmányait, és újságíróként kezdett dolgozni. A Hét, a Pesti Hírlap, a Magyar Hírlap és a Pesti Napló is közölte írásait. Költészete olyan lapokban is megjelent, mint az Anko Borsszem, a Magyar Szalon, az Ország-Világ és a Magyar Géniusz.
Mozgalmas élete során 1892-ben tartalékos hadnagyként szolgált, ami lehetőséget adott számára, hogy bejárja Európa nagyvárosait. Élt többek között Londonban, Bécsben, Párizsban, Isztambulban és Berlinben. 1909-ben egy barátja esküvőjén keresztül betekintést nyert a bohémvilágba, amely hamar elvarázsolta.
Az alkotás csúcspontja
A XX. század elején Gellért a 14. gyalogezred kötelékében teljesített szolgálatot, és több verset is írt ezekben az években. Az első világháború kitörésével a Vígszínház dramaturg-rendezője lett. A háború után az Atheneum Kiadó irodalmi vezetője volt, és 1916-tól a Magyar Drámaírók Szövetségének elnöki posztját töltötte be. 1929-ben a Belvárosi Színház egyik vezetője lett, majd az 1930-as évek elején a Magyar Színház igazgatói tisztét is betöltötte.
Rengeteg szöveget, főként dalszövegeket írt, amelyek azonnal belopták magukat a közönség szívébe. Kifinomult stílusa és könnyed hangvétele széles közönséget vonzott. A Magyar Színház főként zenés előadásokat tűzött műsorra, amelyek Gellért munkásságának köszönhetően igazán színes és gazdag repertoárral büszkélkedhettek.
Gellért Jenő identitása
Gellért Jenő megtapasztalta, mit jelentett zsidónak lenni a holokauszt idején. Más, ismert szerzőkhöz hasonlóan, mint például Molnár Ferenc, ő is áldozata volt a zsidótörvényeknek. Azonban a vészterhes idők ellenére túlélte a náci megszállást, és aktív maradt az irodalom világában.
Hét évtizedet átfogó írói pályafutása során még az ellenfelei is tisztelték és szerették. Bölcsességét és sokszínűségét egyszerre jellemezte komolyság és könnyedség, irónia és mély humanizmus. Nem tört hatalomra, mégis mindig meghatározó alakja volt a magyar kulturális életnek.
Pesten született, Budapesten halt meg. Zsidóként látta meg a napvilágot, de keresztényként távozott. Szerette a zsidó hagyományokat, ugyanakkor magáévá tette Krisztus tanításait is. Kritizálta a burzsoáziát, de soha nem lett forradalmár.
A háború szörnyűségei ellenére is megőrizte az élet iránti szeretetét. Írásaiban gyakran harmonikus és érzékeny módon vetette fel az emberiség félelmeit és aggodalmait, amelyek sokszor alaptalan paranoiából fakadtak.
Heinrich Heine költészete és a francia sanzon is mély hatást gyakorolt Gellért Jenő munkásságára. Utolsó éveiben is alkotott, és 86 éves korában hunyt el. Született városában, Budapesten temették el.