A magyar sportolók az első olimpiai játékokon számos sportágban képviseltették magukat. Több győzelmet arattak és új rekordokat állítottak fel, hozzájárulva a nemzeti sportkultúra fejlődéséhez. Azonban, mint sok más európai város, Budapest sem volt azonnal felkészülve ilyen nagyszabású sporteseményekre. A város vezetésének és a profi sportolóknak keményen kellett dolgozniuk, hogy jogot nyerjenek az olimpiai játékok megrendezésére, illetve hogy részt vehessenek a világ más országaiban tartott versenyeken. További részletek az ibudapest.eu oldalon.
Hogyan csatlakozott Budapest a nemzetközi olimpiai játékokhoz?
A magyarok az olimpiai játékok kezdetétől részt vettek ebben a sporteseményben, köszönhetően Dr. Kemény Ferenc munkásságának. 1894-ben ő lett Magyarország képviselője, és egyben a Nemzetközi Olimpiai Bizottság egyik alapító tagja. Az ő kezdeményezésére jött létre 1895-ben a Magyar Olimpiai Bizottság. Budapest később szóba került mint olimpiai helyszín, de egy probléma akadályozta a terveket: a város nem volt felkészülve ekkora esemény lebonyolítására. Sem stadion, sem uszoda, sem futópálya nem állt rendelkezésre.
Így vált szükségessé Budapest városi infrastruktúrájának fejlesztése. A magyarok felismerték, hogy új sportlétesítmények építését kell elkezdeniük ahhoz, hogy 1920-ban esélyük legyen az olimpia megrendezésére.
Az első budapesti olimpiai játékok előkészületei
Az olimpia felé vezető első lépés egy stadionépítési terv kidolgozása volt. Ennek helyszínéül a pesti lóversenypályát választották, amelyet később más helyszínre költöztettek. A városvezetés a stadion tervezését két magyar építészre, Hajós Alfrédra és Villányi Jánosra bízta.
1913 december 16-án bemutatták Budapest első és legnagyobb stadionjának terveit. Az elképzelések szerint a létesítmény közepén egy 75 x 112 méteres füves pálya helyezkedett volna el, amelyet 400 és 500 méteres kerékpárpályák vettek volna körül.
A stadion lelátóin 30 000 néző fért volna el, amely szám szükség esetén 50 000-re bővíthető lett volna. A stadion mellett két uszodát terveztek – egy fedett és egy nyitott medencét, 6000 férőhelyes lelátóval. Továbbá több erkély, maratoni torony, valamint egy kétszintes Testnevelési Akadémia is szerepelt a tervben.
A budapesti Kulturális Minisztérium közölte, hogy az 1920-as olimpiai játékokra benyújtott pályázatot csak akkor kezdik el megfontolni, ha az építési terület véglegesítése és az építkezés 1915-re megkezdődik.
A stadionépítés akadályai
A stadion és a sportlétesítmények építési terveit azonban végül nem hagyták jóvá. Ennek ellenére, Gróf Muzsa Gyula, a Magyar Olimpiai Bizottság vezetőjének diplomáciai befolyásának köszönhetően Budapest elnyerte a jogot, hogy hat évvel később olimpiai játékokat rendezzen. Az építkezések és sportolók felkészítése folytatódott, ám az első világháború váratlanul keresztülhúzta a számításokat. Az olimpiai játékokat csak évekkel később, kisebb léptékben tartották meg Budapesten, magyar és más európai sportolók részvételével.
Budapest további olimpiai tervei
Az elkövetkező évtizedekben számos terv született az olimpiai játékok Budapesten történő megrendezésére. Az egyik legnagyobb szabású terv egy sportpark építése volt a Csepel-szigeten, ahol olimpiai csónakházakat is létrehoztak.
Budapest lassan modern sportfővárossá alakult, ahol számos sportág – például hajózás, úszás, futás és tenisz – virágzott. Az olimpiai álmok és tervek nagyban hozzájárultak a város sportéletének fejlődéséhez, amely mindmáig meghatározó része Budapest kulturális és társadalmi életének.