A XIX. század a testnevelés virágkorát hozta Budapesten. Ekkor épült az első sportgimnázium, amely még évszázadokkal később is ugyanazon az utcán, a Szentkirályi utcában található. Külsőleg az épület valódi palotának tűnik, belül pedig sporttermek, öltözők és tantermek kaptak helyet. Miért döntöttek a gimnázium megépítése mellett, és milyen történelmi események kötődnek hozzá? További részletek az ibudapest.eu oldalon.
A sportélet sajátosságai Budapesten a XIX. század elején
Ebben az időszakban a magyar fővárosban még nem létezett professzionális sport: nem voltak nagy versenyek, sportjátékok és legendás sportolók. A sportolás lehetőségei korlátozottak voltak. Csak lovaglás és vívás létezett, amelyek művészetét általában családi hagyományként vagy külföldi oktatóktól tanulták, akik Budapestre érkeztek. Ezen kívül a testnevelést gróf Széchenyi István és báró Wesselényi Miklós népszerűsítette. Ők az angol és más közeli országok sportfejlődését tanulmányozták, majd tapasztalataikat hazájukban is alkalmazták.
Például 1824-ben Budapesten megnyílt egy vívóiskola, ahol külföldi tanárok oktattak, majd 1839-ben egy gimnasztikai iskola is létesült. Az utóbbi alapítója és tanára a francia Ignác Clair volt, aki a testkultúra társaságának és az első budapesti sportgimnáziumnak is vezetője volt.
Mikor és miért épült a sportgimnázium?
Az 1860-as évekre a fiatal nemzedék már jó sportképzéssel rendelkezett, és magasabb szintű feltételeket igényelt az edzésekhez és a versenyekhez. Az ifjú sportolók szeretnék fejleszteni tudásukat, tapasztalatokat gyűjtve külföldön, majd hazatérve ezeket a sportteljesítményük növelésére használták.
1863-ban az ifjú sportolók Dr. Bakody Tivadar vezetésével kérelmet nyújtottak be a Magyar Királyi Helytartótanácshoz a Pesti Gimnasztikai Társulat létrehozására. Első próbálkozásukat elutasították, de Ignác Clair támogatásával, aki magas társadalmi státuszával és arisztokrata kapcsolataival rendelkezett, sikerült megalapítani az első sportgimnáziumot Budapesten. Az intézményben több sportterem, öltöző és tanterem kapott helyet. A főterem volt a legnagyobb, amelyben 150–200 sportoló is elfért. A terem mindkét oldalán kilenc széles ablak található, amely lehetővé tette, hogy a látogatók a galériából figyelhessék a sportolókat.
Az edzéseket Bakody Tivadar és Sonntag Ábrahám orvosok felügyelték. A gimnázium minden tanulójának egységes sport- és iskolai egyenruhája volt: magyar szimbólumokkal díszített kabát, nadrág, ing, nyakkendő és szalmakalap. A diákok jelszava ez volt: „Egészség, erő, harmónia.” Az ifjak edzéseken vettek részt, versenyeken indultak, tapasztalatokat osztottak meg kezdőkkel, és más országokba utaztak, hogy sporttudásukat fejlesszék és új technikákat tanuljanak.
Hogyan fejlődött tovább a sport Budapesten?
A sportgimnázium létrejötte után folyamatosan javították a játékszabályokat, a versenyszervezést és a tanulók edzéseinek minőségét. 1868-tól a testnevelő tanárok is képzéseken vettek részt, hogy szakmai színvonalukat növeljék.
Az új intézményben a kor népszerű sportágait oktatták: gimnasztika, atlétika, korcsolyasport és vívás. Az iskolában a Magyar Olimpiai Bizottság kezdeményezésére az olimpiai játékokra is készítettek fel sportolókat.
1952-ben a gimnáziumot a „Spartacus” sportklub foglalta el, később pedig az épület Budapest egyik építészeti emlékévé vált. Jelenleg az épület a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tulajdonában van. Az egyetem diákjai és oktatói használják a felújított tantermeket és sportlétesítményeket, amelyek kiváló állapotban vannak.