Keleti Ágnes a magyar és a nemzetközi sporttörténet egyik legkiemelkedőbb tornásza. 1921-ben született Budapesten, túlélte a holokauszt borzalmait, és életét a kitartás és a diadal hihetetlen történetévé formálta. Ötszörös olimpiai bajnok és tíz olimpiai érem birtokosa, aki örökre a küzdeni akarás, a szívósság és a női tehetség szimbólumaként vonult be a történelembe. Útja a fiatal tornászlánytól a 20. század legeredményesebb magyar sportolónőjéig ma is inspirálja a sportvilágot, élete pedig a bátorság és az elhivatottság örök példája marad. Részletek az ibudapest.eu oldalon.
Keleti Ágnes gyermekkora és fiatalsága
Keleti Ágnes (született Klein Ágnes) 1921. január 9-én született Budapesten, a Rákóczi téri lakásukban – abban az időben az otthonszülés még teljesen megszokott volt. Jómódú családban nőtt fel: édesapja, Klein Ferenc hús- és készítménykereskedő volt, édesanyja, Gyárfás Rozália pedig a háztartást vezette. Első gyermekük, Vera után az apa fiúról álmodott, így Ágnes születésekor eleinte csalódott volt, de hamar megbékélt, és nagy örömét lelte két lánya nevelésében. Ágnest, a kisebbik lányt, határozott karakterűnek és rendkívül kitartónak nevelte.
Ágnes már kora gyermekkorától kezdve rendkívüli energiáról és a mozgás szeretetéről tett tanúbizonyságot. Édesapja irányításával szinte minden sportágat kipróbált: evezett, úszott, síelt és hegyet mászott. Ezek a családi tevékenységek alapozták meg azt a céltudatosságot és állóképességet, amely később olimpiai karrierjének tartóoszlopává vált.
A tornával négyévesen ismerkedett meg, miután nővérénél, Veránál szívburokgyulladást és tüdőfoltot diagnosztizáltak. A háziorvos gyógytornát javasolt, és a lányok elkezdték a Mensendieck-féle gyakorlatokat. Ágnes hét éves korára már otthonosan mozgott ebben a sportágban. Szülei ugyanakkor azt szerették volna, ha elit iskolába jár és csellista lesz. Tehetsége megkérdőjelezhetetlen volt, hetedik osztályos korában még a Zeneakadémia színpadán is eljátszotta Saint-Saëns „A hattyú” című művét, ám ezt követően érdeklődése végleg a sport felé fordult.
1939-ben, az érettségi után magyarosította nevét Keletire. 1940-ben nyerte első magyar bajnoki aranyérmét a Nemzeti Torna Egylet színeiben, azonban hamarosan szembe kellett néznie a zsidótörvények okozta korlátozásokkal. 19 évesen származása miatt eltiltották a sporttól és az egyetemi tanulmányoktól is.
Életmentő álnév a második világháború alatt
A korlátozások ellenére Ágnes nem adta fel: fodrásznak tanult és segédként dolgozott, hogy független maradhasson a nehéz időkben. 1944 áprilisában, a háború legvészterhesebb napjaiban férjhez ment Sárkány István tornászhoz. A házasság részben kényszermegoldás volt, mivel úgy tudták, a házasokat nem deportálják.
Túlélését annak köszönhette, hogy hamis papírokkal, Juhász Piroska néven cselédlánynak állt Szalkszentmártonban. Még az ostrom alatt is próbált fizikailag aktív maradni, ami valószínűleg segítette későbbi visszatérését az élsportba. Családja nagy részét azonban elveszítette: édesapja és több rokona Auschwitzban halt meg. Édesanyját és testvérét a svéd diplomata, Raoul Wallenberg mentette meg.
A háború utáni karrier és az olimpiai sikerek
A világháború után Keleti hihetetlen elszántsággal tért vissza a tornához. 1947 és 1956 között összesen 46-szoros magyar bajnok lett, ami egyedülálló teljesítmény a magyar tornasport történetében. Tízszer nyert egyéni összetettben, hétszer pedig csapatban országos bajnokságot.
Bár az 1948-as londoni olimpiát szalagszakadás miatt ki kellett hagynia, 1952-ben, Helsinki-ben, 31 évesen – amikor sokan már visszavonulnak – megszerezte első olimpiai aranyát talajon. Az igazi áttörést az 1956-os melbourne-i olimpia hozta meg számára, ahol négy aranyérmet nyert (talaj, gerenda, felemás korlát és kéziszer csapat), ezzel ő lett a játékok legsikeresebb versenyzője.
Élet külföldön és az izraeli tornasport megteremtése
Az 1956-os melbourne-i olimpia után a magyarországi politikai helyzet miatt nem tért haza, hanem Ausztráliában maradt, majd 1957-ben Izraelbe költözött. Ott gyakorlatilag a semmiből teremtette meg a nemzeti tornasportot. Saját pénzéből vásárolt felszerelést, oktatókat képzett, és 1958-tól 1980-ig az izraeli válogatott szövetségi kapitánya volt. Munkássága elismeréseként 2002-ben beválasztották a Nemzetközi Torna Hírességek Csarnokába, 2017-ben pedig megkapta az Izrael-díjat.
A kilencvenes évek végétől kezdett egyre többet hazalátogatni Magyarországra, majd végleg Budapestre költözött, ahol élete utolsó évtizedeit töltötte.
Az utolsó évek és a nemzet gyásza
Tarics Sándor 2016-os halála után ő lett a legidősebb élő magyar olimpiai bajnok, majd a finn Lydia Wideman halálát követően a világ legidősebb élő olimpiai bajnoka is. 100. születésnapján az egész világ köszöntötte, Orbán Viktor és Benjámin Netanjahu is gratulált a legendás sportolónőnek.
Keleti Ágnes 2025. január 2-án hajnalban, alig egy héttel a 104. születésnapja előtt hunyt el álmában. Halálát tüdőgyulladás okozta szövődmények és szívelégtelenség okozták. Végső nyugalomra 2025. január 9-én, születésnapján helyezték a Kozma utcai izraelita temetőben. Emlékét tornacsarnokok, díjak és sportolók generációi őrzik világszerte.
- https://www.origo.hu/sport/sport-egyeni/2025/01/keleti-agnes-halal-emlekezes
- https://index.hu/sport/2025/01/02/keleti-agnes-utolso-szavak/
- https://femina.hu/hazai_sztar/keleti-agnes-meghalt/
- https://index.hu/sport/2025/01/02/keleti-agnes-meghalt-nemzet-sportoloja-torna-olimpiai-bajnok/
- https://index.hu/sport/2005/02/07/keletiagnes/
- https://olimpia.hu/hirek/elhunyt-keleti-agnes-a-vilag-legidosebb-olimpiai-bajnoka