A Duna folyó Budapest egyik legfestőibb és legnépszerűbb turisztikai helyszíne. Különböző nézőpontokból számos nevezetesség, régi épület, híd, utca és vízparti pihenőhely tárul elénk. Ennek a szépségnek a megcsodálására kiváló lehetőséget nyújtanak a gőzhajók, amelyeket áruk és utasok szállítására használnak. Az első gőzhajó több mint 200 évvel ezelőtt jelent meg a Dunán, ezzel kezdődött el a gőzhajózás története. Erről olvashatunk részletesebben az ibudapest.eu oldalon.
Hogyan jelent meg Budapesten az első gőzhajó, a „Karolina”?
A 18. század végén és a 19. század elején Budapest kereskedelme gyorsan fejlődött. Számos árut kellett a város különböző részeire, valamint Nyugat-Európába szállítani. Történelmi források szerint ekkoriban még nem létezett sem közúti, sem vasúti hálózat. Nagy mennyiségű rakományt csak vízi úton lehetett szállítani. Ez ösztönözte a gőzhajók építését.
1807-ben vált ismertté, hogy Robert Fulton megtervezte a világ első gőzhajóját, a „Clermont”-ot. Az akkori mérnökök azonban úgy vélték, hogy ez a hajó nem alkalmas a Duna folyón való közlekedésre. Ezt követően, 1813-ban Bécsben pályázatot írtak ki egy olyan gőzhajó megépítésére, amely áruszállításra alkalmas a Dunán. A pályázat győztese Bernhard Antal lett. 1817-ben bemutatta az első magyar gőzhajót, amely 13 méter hosszú volt, nagy kerekekkel és 24 lóerős gőzgéppel.
Mielőtt a hajót Budapesten használatba vehették volna, regisztrálni kellett az új vízi járművet, és szabadalmat kellett kiadni a feltaláló számára. A „Karolina” gőzhajó egy évig várakozott a bírálatra, és a regisztrációt folyamatosan halogatták. Antalt arra kötelezték, hogy újabb és újabb teszteket végezzen a hajóval Magyarországon és Ausztriában. Később kiderült, hogy a késedelem oka az volt, hogy több más pályázó is versengett a szabadalomért. Végül Antal megkapta a szabadalmat, és találmányát a legjobbnak ítélték a versenytársak munkái közül.
A „Karolina” gőzhajó első útja a Dunán
1819-ben az első magyar gőzhajó nem volt képes nagy mennyiségű árut szállítani, mivel a szerkezet mérete túl kicsi volt. Egyszer váratlan körülmények között elsüllyedt, de később kiemelték a vízből, helyreállították, és néhány alkatrészét továbbfejlesztették.
1820 július 16-án a „Karolina” gőzhajó sikeresen elindult első útjára a Dunán. Egész nap közlekedett Pest és Buda között 4:00 és 19:00 óra között.
Kétóránként megállt a köztes állomásokon. Gyorsan haladt a folyón, és egy utasokat szállító bárkát vontatott maga után. Ettől kezdve rendszeresen közlekedett a Dunán.
Hogyan vált népszerűvé az első magyar gőzhajó Budapesten?
A „Karolina” hajót két célra használták: nehéz áruk és utasok szállítására. Az indulás előtt öt perccel a kikötőben hangosbemondón hívták fel az utasokat, hogy szálljanak fel a hajóra. Ez az értesítés minden indulás előtt elhangzott. Érdekes módon a „Karolina” rossz időjárás esetén és utasok hiányában is rendszeresen közlekedett. Vasárnaponként a hajóval el lehetett jutni Budapest legnagyobb szigetére, a Margitszigetre.
Az utazás ára 10 és 30 krajcár között mozgott utasonként, az útvonal hosszától függően. A gyakori utazók kedvezményeket és bérleteket vásárolhattak. Az utasok a bárkán tartózkodhattak, amely akár 50 fő befogadására is alkalmas volt. Esős időben további díj ellenében fedett kabinokat is igénybe vehettek.
A folyami hajóutak általában novemberig tartottak, télen pedig szüneteltek. A budapestiek megkedvelték az új vízi közlekedési eszközt, mivel gyorsan és olcsón lehetett vele közlekedni a városban. Így a „Karolina” hajóval kezdődött meg a gőzhajózás fejlődése Budapesten.