A budapesti Széchenyi gyógyfürdő Európa egyik legnagyobb és leghíresebb termálfürdője. A festői Városligetben található, és már régóta nemcsak egészségügyi központ, hanem a magyar főváros fontos turisztikai látványossága is. Évente turisták ezrei érkeznek ide, hogy élvezzék a forró forrásokat, tájékozódjanak a Széchenyi fürdő belépőjegy árairól, orvosi beutalóval gyógykezeléseken vegyenek részt, vagy egyszerűen csak pihenjenek a 20. század eleji építészet egyedülálló hangulatában. Bővebben az ibudapest.eu oldalon.
A történet kezdete: a Széchenyi fürdő építése
Budapest városvezetése már 1884-ben fontolóra vette egy fürdő építését. Az új létesítmény tervezésével Czigler Győzőt, a Műszaki Egyetem professzorát bízták meg. A tervet azonban csak 1903-ban hagyták jóvá. Valószínűleg maga az építész nem sokkal halála előtt értesült erről, ezért állandó helyettesévé Dvorák Ede okleveles kollégáját, a Műszaki Egyetem professzorát nevezte ki.
A Széchenyi fürdő (Széchenyi fürdő) építésének műszaki vezetőjévé Schmitterer Jenőt (Jenő Schmitterer) nevezték ki. Számos helyszínmódosítás után a munkálatok végül 1909. május 7-én kezdődtek meg. Kezdetben a fürdőt Artézi fürdőnek hívták. 1913. június 16-án nyitották meg ünnepélyesen Széchenyi Gyógyfürdő néven. A beépített terület összesen 6 220 négyzetméter volt. Az építkezésre 3 900 000 aranykoronát költöttek.
Kezdetben a Széchenyi komplexum egyéni fürdőkből, férfi és női gőzfürdőkből, valamint férfi és női népfürdő osztályokból állt. Már 1913-ban meghaladta a látogatók száma a 200 000 főt, de a rekordot később jegyezték fel. Már 1919-ben több mint 890 000 ember kereste fel a fürdőt. Ugyanakkor 1914–1915-ben a komplexum veszteségesen működött – nemcsak az első világháború hatásai, hanem a vízgyógyintézet hiánya miatt is. Egyébként nagyon érdekes a budapesti első állami kórház története.
A Széchenyi fürdő fejlődése
1924-ben döntés született a komplexum bővítéséről. 1926 júniusában a városgazdálkodási osztály pályázatot írt ki a strandterület kialakítására. Ifjabb Francsek Imre építész terve nyert. A strandot 1927 augusztusában nyitották meg, ez azonban nem oldotta meg a Széchenyi fürdő gazdasági problémáit.
A vízmelegítés növekvő költségei miatt úgy döntöttek, hogy újabb artézi kutat fúrnak. A munkálatok 1936 júliusában kezdődtek. 1938 márciusában 1 256 méter mélységben 77 °C-os termálvizet találtak. A kút naponta körülbelül 6 000 köbméter vizet adott, ami megoldotta mind a vízellátás, mind a fűtés kérdését. 1939-re a fűtési rendszert geotermikusra alakították át. A Széchenyi fürdő mellett ivócsarnokot építettek.
A komplexum a második világháború alatt súlyos károkat szenvedett, de a második kút sértetlen maradt. 1945-ben helyreállítási munkálatok kezdődtek a fürdő területén. 1949-ben megnyílt az iszapkezelő osztály. Egy évvel később nőgyógyászati iszappakolásokat kezdtek ott végezni, 1952-től pedig fiziko- és elektroterápiát. A Széchenyi fürdőben sófürdőt is nyitottak. 1963 novemberétől a komplexum egész évben üzemel.
Felújítási munkálatok és a Széchenyi fürdő megújulása
A 20. század második felében a Széchenyi fürdő állapota jelentősen leromlott. A falakon penész jelent meg, a homlokzatot különböző színekre festették, az épület elhanyagoltnak tűnt. Ennek az volt az oka, hogy a komplexumban végzett javítási munkálatok esetlegesek voltak, és csak a sürgős problémák megoldására irányultak. A Széchenyi fürdő valódi helyreállítása csak 1997-ben kezdődött meg.
A falakat az eredeti sárgás színűre festették, felújították a Francsek-szárnyat, a hiányzó elemeket műkőből készült darabokkal pótolták. Megújultak a teraszok és a külső lépcsők, a medencéket víztisztító és -forgató rendszerekkel szerelték fel. Kivételt csak a gyógyhatású medencék képeztek – a keringetés negatívan befolyásolhatta volna a víz minőségét. Az egyik medencét a rekonstrukció során élménymedencévé alakították át.
A felújítási munkálatok folytatódtak. 2003-ban kezdődött a Francsek-szárny tetőjének és homlokzatának felújítása, majd nekiláttak a Czigler-szárny és az ivócsarnok megújításának. Néhány szobrot ideiglenesen el kellett távolítani – a restaurálás csak műhelyben volt lehetséges. 2005 végén kezdődött a kupolacsarnok rekonstrukciója. 2007-ben felújították a súlyfürdős gyógymedencét, az öltözőket, a tetőn lévő napozóteraszokat és egyéb helyiségeket.
Modern fürdőkomplexum Budapesten
A 2020-as években a Széchenyi fürdő Európa egyik legnagyobb és legfejlettebb fürdőkomplexuma, amely a pihenés, a gyógyulás és a relaxáció szolgáltatásainak széles skáláját kínálja. A vendégek rendelkezésére 18 medence áll, fedett és szabadtéri egyaránt: termál-, úszó- és hidromasszázs medencék. A víz hőmérséklete 18 °C és 40 °C között változik, ami lehetővé teszi, hogy minden látogató megtalálja az optimális körülményeket – a sportolóktól az idősekig.
A komplexum többféle szaunát és gőzkabint, sókamrát és hideg merülőmedencéket is magában foglal. Itt különféle gyógykezeléseken lehet részt venni, beleértve az iszappakolást, a víz alatti masszázst, a vízgyógyászatot, valamint igénybe lehet venni fizioterapeuták és profi masszőrök szolgáltatásait. Sok program orvosi beutalóval (beutaló) is elérhető, és részben a magyar társadalombiztosítási rendszer fedezi.
A vendégek kényelmét öltözők, értékmegőrző szekrények, törölközőbérlési lehetőség, bárok és kávézók szolgálják a Széchenyi fürdőben. A történelmi építészet és a modern körülmények ötvözete ideális hellyé teszi ezt a komplexumot az egészség helyreállítására és a teljes körű pihenésre Budapest szívében.
A Széchenyi fürdő gyógyvize
Az első artézi kutat Budapesten Zsigmondy Vilmos fúrta 1868–1878 között. Ez lehetővé tette, hogy 970 méter mélységből 74,5 °C-os vizet hozzanak a felszínre. 1936-ban Pávai Vajna Ferenc geológus, aki gázt és kőolajat keresett, egy termálforrást fedezett fel Budapesten – Európa legforróbbját, melynek hőmérséklete eléri a 77 °C-ot.
A Széchenyi fürdő termálvize nátriumot tartalmaz, valamint gazdag kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos szulfátos vegyületekben. Ezenkívül a vízben fluor és metabórsav is található. Az ivókút vize szulfátos, kloridos, kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos, és szintén gyógyhatásúnak minősül. Fluort és lúgos vegyületeket tartalmaz. A gyógyvíz ízületi megbetegedések esetén, valamint ortopédiai terápia és sérülések utáni rehabilitáció részeként ajánlott.
Egyébként Ukrajnában nagyon híres Poltava régió ősi gyógyhelye, a Mirhorodkurort.
Széchenyi fürdő: belépőjegy árak és aktuális információk
A budapesti Széchenyi fürdő nemcsak Európa egyik leghíresebb termálkomplexuma, hanem egy olyan hely is, ahová újra és újra vissza akar térni az ember. Mielőtt odalátogatna, érdemes tájékozódni a Széchenyi fürdőben érvényes díjszabásokról és a jegyvásárlási lehetőségekről.
A komplexum minden nap nyitva tart, általában reggel 7-től este 8-ig. Hétvégén kicsit később nyit. Ez azt jelenti, hogy elegendő ideje lesz pihenni a termálmedencékben, szaunázni, kipróbálni a gyógykezeléseket, vagy egyszerűen csak napozni a szabadtéri medence mellett.
Ami az árakat illeti, egy egész napos belépőjegy a Széchenyi fürdőbe szekrényhasználattal körülbelül 11 000–12 500 forintba kerül, a hét napjától függően. Van egy kedvezőbb lehetőség is – a Good Morning jegy, amely azoknak felel meg, akik szeretnek korán kezdeni a napot. Ez a jegy olcsóbb, de csak reggel 9-ig történő belépés esetén érvényes. Elérhető a Fast Track jegy is – azoknak, akik szeretnék elkerülni a sorban állást. Ez különösen kényelmes a turistaszezonban.
Az idősebb látogatók számára különleges árakat biztosítanak – a nyugdíjasok belépője, különösen hétköznap, olcsóbb. Például egy 4 órás jegy körülbelül 5 000 forintba kerül. Azok, akik orvosi beutalóval (beutaló) rendelkeznek, kedvezményeket kapnak bizonyos kezelésekre és részleges költségtérítést. Ez egy csodálatos módja annak, hogy összekapcsolják a pihenést a gyógyulással.
Hogy ne vesztegessen időt a helyszínen, érdemes előre tájékozódni a Széchenyi fürdő nyitvatartási idejéről, kiválasztani a megfelelő jegyopciót, és élvezni mindazt, amit ez a legendás fürdő kínál Budapest szívében.
Források:
1. https://place-info.ru/budapesht/istoriya-kupalni-secheni.html
2. https://www.sputnik8.com/ru/budapest/sights/kupalnya-secheni/info
3. https://mitrofanova-m.livejournal.com/371376.html