Azt mondják, hogy a HIV-vel élő emberek számára nem is maga a betegség a legfélelmetesebb, hanem a társadalmi tudatlanság. 2023-ban Magyarországon ez a helyzet különösen szembetűnő volt. További részletek az ibudapest.eu oldalon.
Mítoszok, statisztikák, tények
Budapesten az 1980-as évek óta ismerik a HIV-et. A téma azonban még mindig nemkívánatos a társadalomban, és számos félreértéssel terhelt. Az információs térben sok téves vagy elavult adat kering. Sokan félnek a szűrővizsgálatoktól, egyesek úgy vélik, hogy a HIV kizárólag a meleg közösségek problémája, mások pedig halálos ítéletként tekintenek rá. Ezeket a mítoszokat azonban érdemes megcáfolni. Először is, a szűrések könnyen elérhetők; másodszor, a HIV-et világszerte sikeresen kezelik hatékony módszerekkel; harmadszor pedig, számos nem heteroszexuális személy aktívan küzd a tévhitek ellen, önkéntesként dolgozik és információt nyújt a HIV terjedéséről és kezeléséről.
Orvosi szakértők részletesen megvizsgálták a HIV helyzetét Budapesten és Magyarországon.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2022-ben Magyarországon 224 ember végezte el a HIV-tesztet. Az 1985 óta vizsgált személyek száma összesen 4845.
2023 októberéig Magyarországon 35 új AIDS-esetet regisztráltak. Az 1985 óta feljegyzett esetek száma 1224.
2022-ben Magyarországon körülbelül 20 ember halt meg az AIDS szövődményeiben, míg az 1985 óta elhunytak száma 471.
Szakértők véleménye a probléma társadalmi és orvosi aspektusairól
András Ádám Kanicsár, budapesti újságíró és aktivista, orvosi szakértőkkel együtt vizsgálta ezt a kérdést 2023-ban. Akkori publikációiban hangsúlyozta, hogy ma már nem beszélhetünk a HIV „áldozatairól”, mivel az érintett személyek nem viselik a „páciens” státuszt. Ennek megfelelően a „fertőzött” kifejezést sem tartja helyénvalónak.
Az 1980-as évek elején a világot megrázta az AIDS-járvány, amely főként az LMBTQ-közösségek tagjait érintette. Később azonban a médiában megjelentek hírek heteroszexuális fertőzöttekről, és megszülettek az első HIV-vel élő gyermekek is. András Ádám Kanicsár szerint ezek az emberek társadalmi megbélyegzéssel szembesültek, és „szégyenbélyeget” kaptak.
Az újságíró kiemelte, hogy a társadalmi kirekesztéstől való félelem miatt sok fertőzött még ma sem meri elvégeztetni a szűrést.
Az orvosok és az egészségügyi ellátás szerepe
Dr. András Szabjanics, a B45 KLINIKA nemi úton terjedő fertőzések vezető szaktanácsadója szerint nincs szükség arra, hogy megkülönböztessük a „hagyományos” és „nem hagyományos” pácienseket. „Mindenkinek ugyanazok a jogai vannak” – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy a szűrések elvégzése mindenki számára fontos. A statisztikák szerint a magyar heteroszexuálisok egyre gyakrabban végeznek HIV-tesztet, hogy biztosak lehessenek egészségi állapotukban.
Dr. Szabjanics szerint a szűrés elérhető és könnyen elvégezhető Budapesten és az ország más részein található állami és magánklinikákon. A HIV kimutatására a klinikákon szerológiai vérvizsgálatot alkalmaznak, amely a vírus génjeit vagy az ellene termelődött antitesteket azonosítja.
A HIV-fertőzöttek támogatása
Az állam egyik fő feladata, hogy megakadályozza a vírus további terjedését Magyarország lakosságában. Ennek érdekében rendszeres monitorozást és orvosi ellenőrzést végeznek. A HIV-vel élők rendszeres vizsgálatokon vesznek részt, amelyek a monitorozási program részét képezik. Az érintettek részletes tanácsadást, pszichológiai és társadalmi támogatást kapnak. Dr. Szabjanics szerint klinikájuk orvosai naponta nyújtanak segítséget ilyen pácienseknek. Az LMBTQ-közösség számos önkéntese is aktívan részt vesz a támogatási programokban.
Budapesten külön programok működnek azok számára, akik segítségre és támogatásra szorulnak. Az ilyen kezdeményezések célja, hogy a HIV-vel élő emberek méltósággal és teljes életet élhessenek.