A budapesti mentőszolgálat története egy lenyűgöző példája annak az átalakulásnak, amely a kezdetleges, önkéntes kezdeményezésektől a modern, magasan fejlett állami szolgálatig vezetett. Tükrözi azt a fejlődést, amely a borbélysebészektől az európai normákig ívelt, és jelentős társadalmi és orvosi hatást gyakorolt a város életére. Ma Magyarország joggal büszke a sürgősségi és mentőszolgálati rendszerére. Az állomások kiterjedt hálózata, a modern járműpark és a magasan képzett szakemberek megbízható segítséget nyújtanak mindenkinek, akinek szüksége van rá ibudapest.eu.
A mentőszolgálat megszületése Budapesten
A 19. század végéig egy baleset vagy hirtelen megbetegedés esetén Budapest lakói csak magukra számíthattak. Bár az 1876-os törvény előírta mentőszolgálatok létrehozását, a gyakorlatban ez nem valósult meg, és az elsősegélyt a rendőrség nyújtotta. A város gyors növekedése és az iparosodás azonban ezt a rendszert hatástalanná tette.
Az 1880-as években Kresz Géza orvos, a bécsi tapasztalatoktól inspirálva, hozzálátott a mentőszolgálat létrehozásához. Befolyásos és tekintélyes személyiségként 1887. május 2-án bemutatta az új szervezet alapszabályát, és már május 8-án megtartották az alakuló közgyűlést. Így jött létre a Budapesti Önkéntes Mentő Egyesület (BÖME).
Az első gyűlésen jóváhagyták az alapszabályt és megválasztották a vezetőséget. A jelentések szerint 350 orvostanhallgató jelentkezett a szolgálatra. Az egyesület nemcsak segítséget nyújtott, hanem elsősegélynyújtásra is oktatta a rendőröket, tűzoltókat, közlekedési dolgozókat és sportolókat. A BÖME 1887. május 12-én kezdte meg működését, éjjel-nappali szolgálatot biztosítva, és már ugyanazon év októberében 328 esetben nyújtott segítséget.
A pénzügyi nehézségek ellenére a BÖME gyorsan fejlődött. 1890-ben felépült számára a Mentőpalota, Európa egyik első, kifejezetten erre a célra épített állomása. Kezdetben a hívásokat lovas kocsikkal szolgálták ki, de később megtörtént a motorizáció. 1902-ben megjelent az első elektromos mentőautó, 1909-ben pedig az első benzinmotoros jármű, amely fekvő betegek szállítására is alkalmas volt.
Érdemeiért Kresz Gézát királyi tanácsosi és nemesi címmel is kitüntették. A BÖME 1948-ig működött, amikor államosították és az Országos Mentőszolgálattá szervezték át, ami szimbolikusan folytatta a Kresz által megkezdett munkát.
A mentőhálózat bővülése a két világháború között
1926-ban a Dr. Kresz Géza által alapított Budapesti Önkéntes Mentő Egyesület (BÖME) fontos lépést tett a magyar sürgősségi orvostan rendszerének fejlesztésében. A szervezet Országos Mentő Egyesületté alakult, amely tevékenységét a főváros határain túlra is kiterjesztette, lefedve az egész országot. Ez a folyamat alapozta meg egy egységes, országos szintű sürgősségi orvosi ellátást biztosító struktúra létrehozását.
A magyar mentőszolgálat igazi szívévé és szimbólumává a Markó utcai Mentőpalota vált. Ezt a neoreneszánsz, nyeregtetős épületegyüttest 1890-ben építették Quittner Zsigmond építész tervei alapján. Az épület több mint 135 éven át nemcsak az első mentőegyesület bázisául szolgált, hanem a mentőszervezetek következő generációinak székhelye is maradt.
Pontosan itt működött az első magyar önkéntes mentőszolgálat, majd később az Országos Mentőszolgálat, de erről kicsit később. A Palota falai között napjainkban is a Mentőszolgálat Főigazgatósága, a Központi Mentőállomás és egy könyvtár működik, ahol a magyar sürgősségi orvostan történelmi mérföldköveinek emlékét őrzik.
A két világháború közötti években a mentőszolgálat jelentős technikai erősítést kapott. Az 1930-as évekre a járműpark alapját a Magyar Állami Gépgyár (MÁG) által gyártott Magosix típusú autók képezték. Ezeket a járműveket még a második világháború után is használták. Megbízhatóságuk és sokoldalúságuk garantálta a mentők hatékony munkáját a nagy társadalmi változások idején.
A háború kihívásai és a történelmi megpróbáltatások
A második világháború alatt a Mentőpalota pincerendszerében egy ideiglenes kórházat rendeztek be. Ott a sürgősségi ellátást a súlyosan sebesültek hosszú távú kezelésével ötvözték.
A rendszer további fejlődése a korábbi erőfeszítések logikus eredménye volt. Már 1948. május 10-én létrehozták az Országos Mentőszolgálatot (OMSZ). Ez egységes vezetés alatt egyesítette a BÖME-t és más szervezeteket, ezzel Magyarország fő állami sürgősségi orvosi szervévé válva. Pontosan ez a struktúra az, amely az évek során megreformálva és modernizálva ma is működik, és magyarok milliói számára biztosítja a gyors segítséghez való hozzáférést.
Ma a pincerendszerben kialakított kórház látogatható. A Mentőpalotában, a Markó utca 22. szám alatt működik a Kresz Géza Mentőmúzeum. Itt a mentőszolgálat történetét mutatják be: a borbélysebészektől a modern OMSZ-ig, beleértve a kiállítási tárgyakat és a földalatti kórházat.
A mentőszolgálat modern struktúrája és infrastruktúrája
Alapításának évében az OMSZ 76 mentőállomással, 359 munkatárssal és 134 mentőkocsival rendelkezett. Ma már ez egy hatalmas struktúra, több mint 230 állomással és több ezer dolgozóval, amely megbízható orvosi ellátást biztosít az egész országban. Május 10-e, a Mentők Napja, az orvosok önfeláldozó munkája iránti hála szimbólumává vált. Például Fejér megyében az évek során tizenkét állomást hoztak létre, ami jelentősen javította a szakszerű segítség elérhetőségét.
Az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) nem csupán egy koordinátor, hanem egy teljes értékű oktatási központ is, amely képzéseket szervez és szakembereket képez. Egy kis szervezetből kiterjedt hálózattá nőtte ki magát.
A magyar mentőszolgálat folyamatosan fejlődik, alkalmazkodva a modern követelményekhez és szabványokhoz. Az 1960-as években a rendszert regionális alapon szervezték újjá, ami lehetővé tette a tevékenység központosított, mégis hatékony irányítását.
2005-ben, az Európai Unió követelményeinek megfelelően, a struktúrát ismét a korhoz igazították: 7 regionális egységet hoztak létre, amelyek egységes, központi irányítás alá tartoznak. Ez lehetővé tette a munka optimalizálását és a szolgáltatások minőségének javítását.
Ma az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) egy nagyszabású rendszer, amely több mint 253 mentőállomást foglal magában és több mint 750 éjjel-nappal szolgálatot teljesítő járművel rendelkezik. Ennek a kiterjedt hálózatnak köszönhetően a városokban a riasztásra való reagálási idő kevesebb, mint 15 perc. A rendszer munkáját 19 regionális irányítóközpont koordinálja.
A szolgálat hatékonyságának biztosítása érdekében a járműparkot folyamatosan frissítik. 2013–2014-ben 178 új Volkswagen és Mercedes típusú autót szereztek be, ami jelentősen javította a lefedettséget és csökkentette a reagálási időt. 2023 augusztusában a park további 170 új Suzuki Vitara és S-Cross autóval bővült, ami fontos lépést jelentett a sürgősségi ellátás modernizálásában.
www.emergency-live.com, muzej.hu, pestbuda.hu, www.origo.hu, www.feol.hu