Semmelweis Ignác magyar orvos és újító, akinek neve örökre összefonódott több ezer élet megmentésével. A higiénia és a szülés utáni fertőzések elleni küzdelem terén tett felfedezései valódi áttörést jelentettek a 19. századi orvostudományban. Az elismeréshez vezető út azonban nem volt könnyű. Semmelweis meg nem értéssel, kritikával és személyes tragédiákkal nézett szembe. Elmeséljük ennek az orvosnak az élettörténetét, az orvostudományhoz való hatalmas hozzájárulását, és érdekes tényeket osztunk meg erről a kiemelkedő személyiségről. Bővebben az ibudapest.eu oldalon.
Korai évek és tanulmányok
Semmelweis Ignác 1818. július 1-jén született Budapesten, magyar zsidó családban. Gyermekkora a tudás tiszteletének és a kemény munkának a légkörében telt. Szülei támogatták fia tanulási vágyát, ami erős alapot teremtett jövőbeli karrierjéhez. Ignác már fiatal korától élénk érdeklődést mutatott a természettudományok és az orvostudomány iránt, korának nagy vívmányaiból merítve ihletet.
Semmelweis tanulmányai Magyarországon kezdődtek. A középiskola befejezése után, 1835-ben a Pesti Egyetem kétéves bölcsészkurzusára iratkozott be, majd később, engedve apja kívánságának, a Bécsi Egyetem jogi karára jelentkezett.
Azonban már ugyanabban az évben, 1837-ben a leendő orvos átiratkozott az orvosi karra. Egy évvel később visszatért a Pesti Egyetem orvosi karára, miközben ezzel egyidejűleg Bécsben is látogatott előadásokat. 1844-ben Ignác megvédte botanikai doktori disszertációját és szülészmesteri oklevelet szerzett. 1845-ben sebészdoktor lett.
Semmelweis Ignác nézetei a higiéniáról és a betegségmegelőzésről már tanulmányai alatt kezdtek kialakulni. Később ezek gyökeresen megváltoztatták a szülés utáni fertőzésekről alkotott képet. Az orvos tudományos igazság iránti elkötelezettsége és a betegek iránti gondoskodása teremtette meg az alapot a jövőbeli felfedezésekhez, amelyek révén sok anya megmentőjeként vonult be a történelembe.
Munkássága és első felfedezései
A Bécsi Egyetem 1844-es elvégzése után Semmelweis Ignác a Bécsi Általános Kórház Első Szülészeti Klinikáján kezdett dolgozni asszisztensként. Itt szembesült azzal a félelmetes valósággal, amely egész életét megváltoztatta. A klinikán, ahol a leendő orvosok praktizáltak, a gyermekágyi láz (szülés utáni láz) okozta halálozási arány katasztrofálisan magas volt – a szülő nők akár 30%-a halt meg ismeretlen okból. Ezzel egy időben a szomszédos Második Klinikán, ahol szülésznők vezették le a szüléseket, a halálozás lényegesen alacsonyabb volt.
Semmelweis nem maradhatott közömbös a mindennapos tragédiákkal szemben. A fiatal orvos megfigyeléseket kezdett végezni és elemezni a két osztály közötti különbségeket. A fordulópontot közeli barátja, Jakob Kolletschka patológus halála jelentette, aki boncolás közben fertőződött meg egy, a gyermekágyi lázhoz hasonló gyulladástól. Ez kinyilatkoztatás volt Semmelweis számára: először gyanakodott arra, hogy a „láthatatlan halál” a halott testekről terjed át az élő nőkre – azoknak az orvosoknak a kezén keresztül, akik boncolás után mentek szülést vezetni, figyelmen kívül hagyva az alapvető higiéniai szabályokat.
Így született meg a korát megelőző hipotézis: a tömeges halálozás oka a fertőtlenítés hiányában rejlik. Semmelweis ragaszkodott a kötelező klórmeszes kézmosáshoz minden szülő nő vizsgálata előtt. Az eredmények nem várattak magukra – a halálozási arány meredeken csökkent. Ez lett az első bizonyítéka elméletének, amely azonban heves ellenállásba ütközött az orvosi közösség részéről. Érdekes, hogy hasonló gyakorlatot később a budapesti első állami kórházban is bevezettek.
Kollégái általi üldöztetés
Semmelweis hipotézise nem talált gyors elismerésre. Sőt, kezdeményezése felháborodást és még gúnyt is váltott ki. A konzervatív orvosi közösség nem akarta beismerni, hogy éppen ők lehettek több tízezer nő halálának okozói. A klinika vezetője, Dr. Johann Klein nemcsak hogy nem támogatta a reformokat, de meg is tiltotta Semmelweisnek, hogy közzétegye a sikeres statisztikákat. Ennek eredményeként még el is bocsátotta Ignácot, a halálozási jelentéseit személyes sértésnek és feljelentésnek véve.
Semmelweis próbált küzdeni. Leveleket írt vezető európai orvosoknak, felszólalt orvosi konferenciákon, tanulmányokat publikált, sőt saját költségén tanfolyamokat szervezett az antiszeptikus módszer oktatására. 1861-ben kiadta „A gyermekágyi láz kóroktana, fogalma és megelőzése” című monográfiáját, amelyben részletesen kifejtette következtetéseit. De a könyv nem érte el a várt hatást: kollégái továbbra is figyelmen kívül hagyták vagy elutasították ötleteit.
Különösen tragikus volt a német orvos, Gustav Michaelis esete – egyike azon keveseknek, akik elfogadták Semmelweis módszerét. Bevezette az antiszeptikus intézkedéseket és drasztikusan csökkentette a halálozást a praxisában. Azonban annak felismerése, hogy sok korábbi páciense az elavult módszerek miatt halt meg, kétségbeesésbe kergette Michaelist. 1848-ban öngyilkos lett. Ez az eset még inkább meggyőzte Semmelweist az igazáról és az orvosi elit közönyéről.
Így, a nyilvánvaló sikerek ellenére, Semmelweis Ignác módszere életében nem kapott megfelelő elismerést. A hagyományok vak követése, az orvosi kaszt tekintélye és a hibák beismerésétől való félelem – mindez tragédiává vált mind magának Semmelweisnek, mind pedig nők ezreinek, akiknek az életét meg lehetett volna menteni.
Semmelweis Ignác szerelme
Minden tudományos hév és a szakmai szférában átélt drámák mögött Semmelweis Ignác életének volt egy világos, megható oldala is – a szerelme és a családja. 1857-ben feleségül vette a 18 éves Weidenhofer Máriát. A korkülönbség ellenére (ekkor ő már 30 felett járt) házasságuk valóban boldognak bizonyult. Mária odaadó volt férjéhez, annak ellenére, hogy az egyre növekvő meg nem értéssel szembesült a tudományos közösség részéről.
A párnak öt gyermeke született, de ahogy az a 19. században sajnos gyakran előfordult, ketten közülük gyermekkorukban meghaltak. Ez a veszteség súlyos csapás volt Semmelweis számára, hiszen egész szakmai életét az anyák és újszülöttek egészségéért folytatott küzdelemnek szentelte. Saját gyermekei halálát különösen fájdalmasan élte meg, érezve tehetetlenségét ebben a személyes tragédiában.
Mindezek az életpróbák hatással voltak Semmelweis mentális állapotára. A konzervatív orvosi rendszerrel folytatott állandó harc, az üldöztetés, az elismerés hiánya, és ami a legfontosabb – annak tudata, hogy felfedezése életek ezreit menthette volna meg, de figyelmen kívül hagyják – mindez súlyos idegkimerüléshez vezette.
Ingerlékeny lett, hajlamos a hirtelen hangulatváltozásokra, egyre gyakrabban keveredett konfliktusokba, és időnként nyilvánosan is gyilkossággal vádolta kollégáit. A társadalom nem értette, hogy emögött nem rosszindulat, hanem egy olyan ember kétségbeesése állt, akinek nem engedték, hogy életeket mentsen.
Az egyetlen csendes, stabil sziget a családja maradt. Felesége próbálta támogatni Semmelweist, ahogy tudta, de a környező világ egyre ellenségesebbé vált számára.
Semmelweis utolsó évei és halála
Semmelweis Ignác felfedezéseinek fontossága ellenére élete tragikusan végződött. Kollégái elutasítása, az elismerés hiánya és az állandó gúnyolódás aláásta mentális állapotát. Az orvos évről évre zárkózottabbá, ingerlékenyebbé vált, hajlamos volt a durva kijelentésekre. Fájdalmasan élte meg azt a tényt, hogy a nők továbbra is halnak meg, az orvosi közösség pedig továbbra is figyelmen kívül hagyja az egyszerű, nyilvánvaló igazságot – hogy az orvos kezének tisztának kell lennie.
Az állandó nyomás hátterében Semmelweisnél mentális zavar jelei kezdtek mutatkozni. Léteznek olyan verziók, hogy az Alzheimer-kór korai formájában vagy neuroszifiliszben szenvedett. Rokonai, aggódva állapota miatt, nehéz döntést hoztak – elmegyógyintézetbe helyezték.
1865-ben, amikor Semmelweis mindössze 47 éves volt, csellel egy bécsi elmegyógyintézetbe szállították. Ott megpróbált megszökni, de a személyzet megverte, és vélhetően a rosszul kezelt sebek miatt vérmérgezést kapott. Két héttel később, teljes elszigeteltségben, szepszisben halt meg.
Érdekes tények Semmelweis életéből
Semmelweis Ignác élete, a tragikus és hősies fejezetek ellenére, számos meglepő és még különös pillanatot is tartalmaz, amelyek váratlan oldaláról mutatják be személyiségét.
Igen, Semmelweis majdnem jogász lett. Mielőtt az orvostudománynak szentelte volna magát, jogot tanult a Bécsi Egyetemen. A jogi karrier azonban nem ragadta meg. Vonzalmat érzett a tudomány iránt, és úgy döntött, irányt vált az orvostudomány felé – ez sorsdöntő választás lett.
Semmelweis felfedezését egy tragédia tette lehetővé – barátja, Jakob Kolletschka halála egy boncolás után. Ez ösztönözte a magyar orvost arra a hipotézisre, hogy összefüggés van a higiénia hiánya és a szülő nők halálozása között. Sokan úgy vélik, hogy ha nem lett volna ez az eset, a felfedezés éveket késhetett volna.
Semmelweis Ignác nemcsak kitartásával, hanem rendkívül egyenes jellemével is kitűnt. Kollégáinak írt leveleiben tetteiket „gyilkosságnak” nevezte, ha nem voltak hajlandók kezet mosni. Ez a nyersesség kegyetlen tréfát űzött vele – kollégái nem újítónak, hanem botrányhősnek tartották.
Érdekes, hogy az orvos valódi elismerése csak évtizedekkel később érkezett el. 1906-ban Bécsben szobrot állítottak Semmelweisnek. Később utcákat, klinikákat, egyetemeket, valamint nemzetközi orvosi díjakat neveztek el róla. Tiszteletére egy aszteroidát is elneveztek – a 4170 Semmelweis-t.
Az orvos hamvait annak a háznak a falában őrzik, ahol született. A Semmelweis Orvostörténeti Múzeumban kiállították koponyájának másolatát.
Semmelweis hatása a tudományra
Semmelweis Ignác hozzájárulását az orvostudományhoz lehetetlen túlbecsülni. Az elsők között volt, akik bizonyították az aszepszis és antiszepszis szükségességét – vagyis a sterilitást az orvosi eljárások során. Ma ez az első számú szabály minden műtőben és szülőszobában. Ötletei alapot teremtettek olyan óriások további felfedezéseihez, mint Joseph Lister és Louis Pasteur.
A modern epidemiológia, infektológia, sebészet – mindezek az ágazatok azokra az elvekre támaszkodnak, amelyeket egykor kigúnyoltak. A kézmosás az orvos számára ugyanolyan természetessé vált, mint a diagnózis felállítása. És amikor a 21. században az emberiség világjárvánnyal szembesült, a higiénia ismét előtérbe került – és Semmelweis neve újra felhangzott számos tudományos körben, mint egy korát megelőző emberé.
A tudományos igazság szimbólumává vált, amelyet nem mindig készek elfogadni, és példája lett annak, hogyan változtathat meg egyetlen, kitartással és lelkiismerettel támogatott ötlet a történelem menetét, még akkor is, ha alkotójának nem adatott meg, hogy életében lássa a győzelmet. Semmelweis úttörő szerepét az aszepszis felfedezésében és bevezetésében csak halála után ismerték el.
Nem meglepő, hogy erről az orvosról játékfilmek és dokumentumfilmek is készültek. Az egyikük – a „Semmelweis Ignác – az anyák megmentője”, amely online is elérhető – bemutatja, milyen tragikus volt a sorsa. Létezik több más életrajzi film is, köztük a „Semmelweis Ignác” című film. Ezek az alkotások egy orvos küzdelmét mutatják be a tudatlanság, a közöny és a rendszer ellen.
Források:
- http://semmelweis200.hu/semmelweis-ignac-elettortenete/
- https://welovebudapest.com/cikk/2023/12/19/budapest-semmelweis-ignac-elete-halala-film/
- https://wmn.hu/kult/62911-tebolydaban-halt-meg-kegyetlen-korulmenyek-kozott-semmelweis-az-anyak-megmentoje–hogy-tortenhetett-ez
- https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-eletrajzi-lexikon-7428D/s-778D5/semmelweis-ignac-fulop-77A9A/
- https://goodwill.hu/semmelweis-ignac-1818-1865/?srsltid=AfmBOoqOpn1iyJcKmQKJt1q_2uAiqQ8XxpQdXhn_hZjXPRr_5YipCGCy
- https://livrezon.com/publication/kak-ignac-zemmelveis-spas-milliony-jiznei
- https://welovebudapest.com/cikk/2023/12/19/budapest-semmelweis-ignac-elete-halala-film/
- https://semmelweis.hu/az-egyetemrol/az-egyetem-tortenete/semmelweis-ignac/